Dr. Asbóth-Hermányi Lőrinc Bence

A hagyatéki eljárás olyan közjegyzői nemperes eljárás, amelynek célja az ember halálával bekövetkező hagyatékátszállás (jogutódlás) rendezése az örökösként érdekelt személyeknek és a hagyaték egyes vagyontárgyaira való öröklési jogcímüknek a megállapításával. A hagyatéki eljárásban megállapításra kerül az örökhagyó vagyona, a vagyont terhelő tartozások mértéke, továbbá az, hogy a vagyont kik és milyen arányban öröklik meg.

A hagyatéki eljárást a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza.

Az eljárás lefolytatására a közjegyző rendelkezik hatáskörrel, azonban egyes eljárási cselekményeket a jegyző folytat le. Az illetékességi szabályok alapján az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye, hiányában az örökhagyó utolsó belföldi tartózkodási helye, hiányában az örökhagyó belföldi elhalálozásának helye, hiányában a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerinti közjegyző illetékes az eljárásra. Fentiek hiányában a Magyar Országos Közjegyzői Kamara - az öröklésben érdekelt hozzá benyújtott kérelme alapján történő – kijelölése szerinti közjegyző illetékes.

Az eljárásban a törvény eltérő rendelkezésének hiányában bizonyításnak nincs helye, okiratot lehet becsatolni (kivételek: a hagyaték átadását érintő lényeges kérdésben előzetes bizonyítás felvétele; özvegyi jog megváltása)

A közjegyző határozata – az egyezséget jóváhagyó végzés kivételével – nem ítélet hatályú, vagyis alaki és nem anyagi jogerejű.

A határozatai ellen a megyei bírósághoz lehet jogorvoslattal fordulni.

Fontos megjegyezni, hogy számos európai országban alkalmazott eljárásrendtől eltérően a magyar közjegyző nem csupán közreműködik a hagyatéki eljárásban, azt nem előkészíti vagy kiegészíti, hanem elejétől végéig lefolytatja, az eljárás során hozott határozatai alapjául szolgáló tényállás megállapításában mérlegelési és döntési jogköre van.